Állatazonosító mikrochip

Mikrochip
A mikrochip egy rizsszemnyi méretű szövetbarát anyagból készült parányi eszköz, melybe egy 15 jegyű számot kódoltak. A chip egy tűszúrásnyi beavatkozással ültethető be az állat bőre alá (nyakbõr alá, bal oldalon). A beavatkozás rendkívül egyszerű és nem okoz nagyobb fájdalmat, mint egy közönséges oltás. Az állatazonosító mikrochipet csak egyszer kell beültetni. A chip láthatatlan, nem vándorol, nem sugároz, nincs szüksége elemre. A chipben kódolt 15 jegyű számot ugyanis csak leolvasó készülékkel lehet megjeleníteni. Ez a szám tulajdonképpen állataink személyi száma, melyet a beültetéssel egyidejűleg az tulajdonosának adataival együtt az állatorvosnak rögzítenie kell valamelyik adatbázisban. A keresés szempontjából ideális megoldás, ha ez az adatbázis internetes alapú.

Tracer® országkódos állatazonosító mikrochip

Adatbázisok
Magyarországon jelenleg több adatbázis is működik. Magyar Állatorvosi Kamara internetes alapú adatbázisát a hét minden napján, a nap 24 órájában elérhető és csak regisztrált állatorvosok férhetnek hozzá a benne tárolt adatokhoz. A chipezett állatok adatai azonban nem kerülnek be automatikusan ebbe az adatbázisba, csak abban az esetben, ha állatútlevelet is kivált a tulajdonos.

Milyen állatba ültethető be?
A leggyakrabban kutyáknál alkalmazzák az egyedi azonosítás ezen módját, de állatkerti tapasztalatok azt mutatják, hogy bármilyen állatot be lehet chipezni. Macska és vadászgörény esetében ez az egyetlen módja az egyedi azonosításnak, lévén ezeket a kedvenceket nem lehet tetoválni. De alkalmazható az állatazonosító mikrochip lovaknál, madaraknál, halaknál, nyulaknál, tengerimalacoknál, sõt hüllők (kígyó, gyík, teknős) esetében is.

Magyar Állatorvosi Kamara szakmai irányelve az állatok mikrochipes megjelöléséről és mikrochippel történő egyedi elektronikus azonosításáról